Püspökladányi Református Egyházközség
 |
 |
| Postacím: | 4150 Püspökladány, Kálvin tér 1. |
| Elérhetőség: | Tel.: 54/451-332 e-mail: puspokladany(kukac)reformatus.hu |
| Web: | |
| Lelkipásztor: | Pella Pál vezető lelkipásztor, Pelláné Ábrám Anikó vezető lelkipásztor |
| Gondnok: | Mosolygó Lajos főgondnok |
| A gyülekezet története: | Püspökladányi református gyülekezet kezdeteiről, a város reformálásának évéről, az egyházi levéltárakban pontos adatok nincsenek. A nem egyházi levéltárak adataiból lehet következtetni, miszerint Püspökladány feltehetőleg 1556-57-ben a váradi püspökség megszűnése, birtokainak elkobzása, a püspök földesúri hatalmának megszűnése után, a környező településekkel együtt reformált. Az 1556. évi dézsmajegyzékből ismerjük azok neveit, akik a község lakosai voltak, ugyancsak innen tudhatjuk a gyülekezet első lelkipásztorainak neveit. A reformált gyülekezet átvette a régi egyház templomát, és a 18. század végéig, a ma álló templom felépítéséig használta. A község reformálása után, több mint kétszáz évig nem lakott itt annyi római katolikus vallású hívő, hogy egyházközséget alkothattak volna. A gyülekezet iskolát is alapított, erről az első adat 1592-ből való.1636 -ban Rákóczi birtok Püspökladány. Ebben az időben kapta az egyházközség a fejedelemtől az újraöntött állapotban ma is használatos un. Rákóczi-harangot. Virágzó egyházi életről tesz tanúbizonyságot az ebből a századból maradt több úrasztali tárgy is. A 17. században a református egyház élete annyira egy volt a községével, hogy az egyházközségben az igazgatás megoszlott a prédikátor és a falu elöljárósága között. A község gondoskodott a lelkész, a rektor, az iskolamester felfogadásáról és az egyház minden anyagi szükségéről is. Az ellenreformáció hatását a gyülekezet - mivel Rákóczi birtok volt - nem érezte meg. A 18. században az egyház dolgait, községi és egyházi elöljárókból álló konzisztórium intézte, majd 1821-tól kötelező lett presbitériumot felállítani. Az egyházközségben sok országosan is jó hírű lelkipásztor szolgált, talán a két legismertebb Kiss Ferenc, aki országgyűlési képviselő is volt, és Erőss Lajos aki püspökladányi lelkipásztorsága után lett Debrecenben theológiai tanár, majd Tiszántúl püspöke. Gyülekezetünk mind a mai napig élő hitű református hitvallásához és templomához ragaszkodó gyülekezet. |
| A templom története: | A templom 1792-ben későbarokk stílusban épült fel. Püspökladányban 1840-ben tűzvész pusztított. E nagy pusztítás után 1859-ben a templomtoronyot felújították, és tűzőrségi -figyelővel látták el. 1935-ben, 1974-ben és legutóbb 1992-től 2002-ig a templom teljes belső és külső részeinek felújítása történt meg. A templom egyhajós, síkmennyezetű. A templomhajó félköríves lezárással készült barokk jellegnek megfelelően. A templomhajó belő kiképzése, tagozása megegyezik a külső homlokzati megjelenéssel. A szószék elhelyezése javítja a templom akusztikáját. A toronytest a templom északi falán épült. A torony végződésén már a copf stílus jegyei jelentkeznek. A tűzőri körüljárónál kialakított visszaugrás a választópárkányokkal osztott karcsú tornyot szépen tagolja. A templomtest kialakításánál, valamint a párkány tagozatok formálásánál még a barokk jelleg ismerhető fel. A negyedköríves sarok kiképzések, valamint a falpillérek felett kialakított golyvás főpárkányok a provinciális barokk stílust képviselik. A főpárkányok feletti csigavonalas oromfal csatlakozása a toronytesthez a karcsú tornyot még jobban kiemeli. Az utca tengelyébe állított templom kedvező városképet alkot a körülötte lévő parkkal. |
powered by social2s