Hajdúvidéki Református Egyházmegye

Köszöntjük weblapunkon
Hajdúvidékre érkezett a Biblia PDF Nyomtatás E-mail
  
2017. február 09. csütörtök, 23:22

 

Hajdúvidékre érkezett a Biblia

           Február 3-án érkezett meg a Hajdúvidéki Református Egyházmegyébe a Szentírás, először. Először, hiszen egyházmegyénk abban a különleges helyzetben van, hogy nálunk kétszer is „megfordul” vándorútja során a Biblia.

Vámospércsen kezdte meg útját a Szentírás 2017. február 3-án a Hajdúvidéki Református Egyházmegyében. Nagy örömmel és hálával fogadta a gyülekezet a péntek esti alkalmat, hiszen szép példája a kezdeményezés annak, ahogyan Isten Igéje közel jön hozzánk, megtalál bennünket és elér a szívünkig. Az istentiszteleten csaknem 50-en vettek részt, akik közül 7-en olvasták Isten Igéjét. Ezen az alkalmon újra megerősödhettünk abban, hogy Isten Igéjének nem csupán egy fizikai útja van az emberhez, hanem az lelkünkben is növekedhet és erősödhet. Adja meg a Mindenható Isten, hogy e Biblia nyomában gazdag növekedés és sok áldott találkozás történhessen az egész Tiszántúlon

Vámospércsről Nyírábrányba „utazott” tovább a Biblia, Petró László nagytiszteletű úr, és a gyülekezet gondoka kíséretében.1Nyrbrny A helyi református közösség nagy izgalommal várta február 4-én a Biblia érkezését. A Szentírást a megadott liturgiai ajánlás szerint fogadta az ábrányi közösség. A kijelölt részeket a gyülekezet tagjai olvasták fel a Bibliából. A közösségnek többszörös ünnep volt ez az alkalom, hiszen idén nyolcvan éves az ábrányi templom, amit 1937-ben szenteltek fel. A Bibliát Petró László lelkipásztor adta át Komor Csabának, a Nyírábrányi Református Egyházközség lelkészének. „Hát velünk mi lesz?” – tette fel a kérdést az igehirdetés elején a lelkipásztor. A válasz sem váratott sokat magára: aki bármit, vagy bárkit is elhagyott Krisztus nevéért, a „százszorosát kapja, és megörökli az örök életet.”

Komor Csaba nagytiszteletű úr február 5-én, vasárnap vitte tovább a Bibliát, másik gyülekezetébe, a Fülöpi Református Missziói Egyházközségbe. FlpA délelőtt fél tízkor kezdődő istetiszteleti alkalmon az ábrányi gyülekezet tagjai is képviseltették magukat. Az Ige olvasásának szolgálatában mindkét gyülekezet tagjai részt vettek. Az igehirdetést egy kérdéssel kezdte Komor Csaba lelkipásztor, amit akár Jézus is feltehetne: „Hányszor mondjam még?” Az istentiszteleten a prédikáció textusában Máté 20,17-19 felirata így szólt: Jézus harmadszor szól haláláról és feltámadásáról. A lelkész igehirdetésében elmondta, hogy Krisztus hozzánk is sokszor szól, mai tanítványokhoz, azonban ennek gyakran nincs látszatja. Krisztus „maga mellé vette külön a tizenkét tanítványt”, szívén viselte sorsukat, és a szívében hordozza tanítványait. Bennünket is! Hordozzuk mi is őt szívünkben és halljuk meg szavát, hogy ne kelljen sokszor mondania! – szólt a gyülekezethez a lelkipásztor.

A fülöpi gyülekezet elöljárói vasárnap este hat órára vitték a Szentírást Nyírmártonfalvára, ahol Petró László nagytiszteletű úr vette át a mártonfalvi közösség nevében a Bibliát.Nyrmrtonfalva01

Nyrmrtonfalva01

Nyrmrtonfalva03

Nyrmrtonfalva04

Nyrmrtonfalva05

Nyrmrtonfalva06


Nyrmrtonfalva01 Hisszük, hogy nem csak fizikailag, hanem lelkünkben is ismét elérkeztünk Isten szavához. Hatan olvasták fel az istentiszteleten a kijelölt részt, amely a szent sátor felállításáról tudósított. Nem is lehetett volna szebb alkalom ez arra, hogy a reformáció 500. évfordulóján túl emlékezzünk arra is, hogy eleink éppen 150 éve építették a nyírmártonfalvai református templomot. Így, ebben a kettős ünnepben Isten szava még inkább örömet és bátorítást hozott. Az istentiszteletet követően a harmincnégy jelenlévő közelről is megcsodálhatta a nagyon szép díszkötéses Bibliát és aláírással is ellátták az emlékkönyvet.

A Nyíracsádi Református Egyházközségbe február 6-án, este hat órakor érkezett meg a Biblia.Nyracsd01

Nyracsd02

Nyracsd03

Nyracsd04

Nyracsd05

Nyracsd06

Nyracsd07


Az istentisztelet elején Petró László lelkipásztor adta át Komor Csabának, az acsádi gyülekezet lelkészének a Szentírást. „Mit akartok, mit tegyek veletek?” – helyezte a gyülekezet szívére Jézus a kérdést az evangélium igéjéből. Minden ember életében bizonyosan van valami, amiben kérheti Jézus Krisztus segítségét: változás, megerősítés, döntés, gyógyulás. Nyíracsád ősi temploma már a XIII. század óta hirdeti Isten dicsőségét és szeretetét. Szószéke is üzenetet hordoz, mely a reformáció városából való. A Debrecen-Ispotály templom 1944-ben elpusztult, innen kapta a nyíracsádi gyülekezet a szószéket. Adományként került az ősi templomba, hogy Isten gyógyító, reformáló üzenete ma is válaszra buzdítson mindenkit: „Uram, nyisd meg a szemünket!” „Nyisd meg a szemünk, hogy láthassunk! Szenteld meg ajkunk, hogy áldhassunk! Ne szóljon Igéd hiába!” Az ünnepi alkalmat a Nyíracsádi Népdalkör szolgálata tette még emelkedettebbé. Külön öröm volt, hogy a határon túl található, ottományi református testvérekkel együtt ünnepelhettünk a Szentírás vándorútjának nyíracsádi állomásán. Az istentisztelet végén áldást mondott Petró László, a Nyírmártonfalvai Református Egyházközség lelkipásztora, Darabont Tibor, az Ottományi Református Egyházközség lelkipásztora és Komor Csaba, a Nyíracsádi Református Egyházközség lelkipásztora is. Az alkalmat a gyülekezeti teremben tartott szeretetvendégség zárta.

Petró László lelkipásztor

Komor Csaba lelkipásztor

Komorné Csernáth Erzsébet

Módosítás: ( 2017. február 09. csütörtök, 23:57 )
 
Kettős jubileumot ünnepelnek a magyar reformátusok PDF Nyomtatás E-mail
  
2017. február 09. csütörtök, 22:49

 

Kettős jubileumot ünnepelnek a magyar reformátusok

„Az évforduló emlékeztet célkitűzéseinkre: azt kell munkálnunk, hogy a keresztyének a hit élő forrásához, Isten kegyelméhez találjanak” – fogalmazott Bogárdi Szabó István püspök január 31-én Debrecenben. A Magyar Református Egyház reformációi jubileumi évét megnyitó istentisztelet előtt az emlékév jelentőségéről és programjairól tartottak sajtótájékoztatót. „Reméljük, ezek találkozási felületet biztosítanak a reformáció örökségével, mely ma is megújíthat bennünket” – tette hozzá Fekete Károly tiszántúli püspök. Az eseményen részt vett Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár és Papp László debreceni polgármester is.

st 1

„Nagy örömünk, hogy Debrecenben kezdhetjük a Kárpát-medencei reformátusság jubileumi évét. Együtt ünneplünk azokkal a protestánsokkal szerte a világon, akik 1517-et tekintik a reformáció kezdő időpontjának” – fogalmazott a sajtótájékoztató elején Bogárdi Szabó István dunamelléki püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, majd hozzátette: különleges mérföldkő az 1567. évi debreceni zsinat is, melynek idén a 450. évfordulóját ünnepli a magyar reformátusság.

st 2

„A két évforduló jelentősége abban áll, hogy ötszáz éve teljesedett ki az a sok reformtörekvés, mely a középkori egyházat akarta megújítani – tette hozzá a püspök. – Az évforduló emlékeztet bennünket arra, hogy vegyük elő újra a régi nagy célkitűzéseket, hasonlítsuk össze mai életünkkel és munkáljuk a keresztyének egységét, de leginkább azt, hogy a keresztyének a hit élő forrásához, Isten kegyelméhez találjanak.”

A Zsinat lelkészi elnöke elmondta, hogy májusban Nagyváradon a trianoni határokon átívelő Magyar Református Egyház 2009-es megalakulására, júniusban pedig Debrecenben az 1567-es zsinatra emlékezik majd a Kárpát-medence reformátussága, majd hozzátette, hogy októberben közös emlékülést és emlékzsinatot tart a magyarországi evangélikus és református egyház.

Luther Márton 95 tételével 1517-ben visszafordíthatatlanul megindult a nyugati keresztyén egyház megújulását szolgáló vita, majd a történelmi Magyarországon előbb a reformáció lutheri, majd svájci (helvét) ága terjedt el. A magyar református közösség kialakulásában az 1567-es debreceni zsinat tekinthető mérföldkőnek, melyen a svájci irányzatot követő protestánsok elfogadták a Második Helvét Hitvallást és a Tiszántúlon létrehozták első egyházszervezetüket. E kettős jubileumot a Magyar Református Egyház részegyházai közösen kívánják megünnepelni.

A reformáció városa

„Debrecen több mint 450 éve ad otthont annak a Krisztus-követő törekvésnek, melyet a református egyház vitt végbe, többek között ezért is döntött úgy az állam, hogy erre emlékezve emlékévet hirdet” – emelte ki a sajtótájékoztatón Soltész Miklós. Az állami kezdeményezéseket a Reformációi Emlékbizottság fogja össze. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára szerint a reformáció nagymértékben hozzájárult a hit, a magyarság és a nyelv megőrzéséhez „Az egyházak hatalmas feladatot tudnak átvállalni, ezt szeretnénk megköszönni és kívánni hitben és lelkiekben gazdagodó református közösségeket.”

 

de kamion

Az emlékév alkalmából az Európai Protestáns Egyházak Közössége (GEKE) elindította „A reformáció városai” elnevezésű kezdeményezést, melyhez hasonló útvonalat jár be a Német Protestáns Egyház (EKD) European Roadmap című kampánya.

Útjuk során 2016 novembere és 2017 májusa között egy kamion látogat a programhoz csatlakozott európai városokba.


A magyar reformátusságot Debrecen képviseli mindkét nemzetközi programban, amit a város vezetése is örömmel fogadott, az önkormányzat is az évforduló tevékeny résztvevője lesz.



st 4Papp László, Debrecen Megyei Jogú Város polgármestere elmondta: Debrecen számára a reformáció és a református közösség jelentette az alapokat. „Amit ez a város a hittől, a vallástól és református polgáraitól kapott az elmúlt évszázadokban, az tette naggyá – hangsúlyozta. – 450 éve a debreceni zsinat kijelölte a város fejlődésének irányait és céljait.” Mint mondta, a város szeretne visszaadni valamit abból a rengeteg támogatásból, amit a református egyháztól kapott az elmúlt évszázadokban, ezért különböző programokkal készülnek az emlékévre. Idén már sor került egy jótékonysági bálra, a város vezetőségével összefogva tervezték meg a reformációi sétát és a reformáció emlékműve is helyet kap majd a Nagytemplom mögötti Emlékkertben.


Találkozási felület

Fekete Károly, a megnyitónak otthont adó Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke a tiszántúli programokról beszélt. A „Szentírás vándorútja” elnevezésű, a tiszántúli református gyülekezeteket a bibliaolvasással összekötő programsorozattal kapcsolatban kiemelte: „A hangos könyvvé tett Szentírás az igazi. A polcon porosodva holt betű marad, de ha megelevenedik, akkor életté válhat.”st 5

A kerület emellett kiállításokkal, kiadványokkal és egyházzenei programokkal készül az emlékévre. Regionális találkozókat is szerveznek, hogy ezeken keresztül vigyék közelebb a reformáció tanításait.

„Nyáron a városban kerül sor a Csillagpont Református Ifjúsági Találkozó megrendezésére, reméljük, szerte a Kárpát-medencéből több ezer fiatal érkezik majd és ünnepli a reformáció ajándékait” – fogalmazott, majd hozzátette, fontosak a generációk közötti találkozások, mert ezeken keresztül is látszik, hogy a reformáció nem egy pontszerű esemény. Erre mutat a 450. évforduló is, ami nem jöhetett volna létre 1517 nélkül, de ugyanúgy érezhető hatása a jelenünkben is.

„Reméljük, nagy találkozási felületet biztosítsunk a reformáció örökségével, mely ma is megújíthat bennünket” – zárta gondolatait a tiszántúli püspök.

14 órától a debreceni Nagytemplomban került sor a nyitó istentiszteletre, melyen Bogárdi Szabó István püspök hirdetett igét. Az alkalmon a Kárpát-medencei református egyházak vezetői mellett a világszerte élő református partnerközösségek képviselői is részt vettek és szolgáltak.

A nyitó istentisztelet köré egész napos program épült. Délelőtt 9 órakor köszöntötték a Nagytemplom előtti téren a Németországi Protestáns Egyház reformációs karavánját, mely Genfből indulva, Wittenberg felé tartva meglátogatja a reformáció történetének fontos helyszíneit – így Debrecent is. A köszöntők után nyílt meg – és este 6 óráig látogatható – a református egyház társadalmi szolgálatait bemutató műsorsátor. A délelőtt folyamán kiállításmegnyitó és pódiumbeszélgetés várta a látogatókat, este pedig koncertet ad Bolyki Balázs és a Bolyki Soul & Gospel kórus.

A jubileumi év megünneplésére az egyházközségek, az egyházmegyék, az egyházkerületek, a Magyarországi Református Egyházban és szerte a Kárpát-medencében különböző programokkal készülnek, melyekről a Reformáció. Ma oldal ad tájékoztatást.

reformacio.ma

Módosítás: ( 2017. február 09. csütörtök, 23:11 )
 
Kezdetét vette a reformáció emlékéve PDF Nyomtatás E-mail
  
2017. január 17. kedd, 02:00

 Kezdetét vette a reformáció emlékéve

„A reformáció civilizációs korszakalkotó szerepe abban rejlik, hogy meghirdette az emberi gondolkodás szabadságát, az egyén méltóságát és felelősségét, minden ember egyenlőségét Isten szemében" – mondta Kövér László házelnök a reformációi emlékév állami megnyitóján. A Művészetek Palotájában tartott, január 6-i ünnepélyes alkalmon részt vettek a protestáns egyházak és az állam képviselői is. A szervezők az „Egy asztal körül” címet adták a megnyitónak, ezzel is szimbolizálva a reformáció magyarságra gyakorolt hatását.

A reformáció önvizsgálat

„A reformáció egyszerre hálaadás és kritikus szembenézés önmagunkkal” – kezdte ünnepi beszédét Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, a Reformáció Emlékbizottság ügyvezető elnöke, majd hozzátette: a reformációt nem lehet úgy ünnepelni, mint katolikus testvéreink felett aratott győzelmet, hisz hitünk szerint mind egy egyház részei vagyunk. A református lelkész azt is kiemelte, hogy elsősorban nem ünnepelnünk kell, hanem hálát adni mindenért, amit a magyarok „ennek a világméretűvé nőtt megújulási mozgalomnak köszönhetnek: az erősödő hitért, az Isten iránti közvetlen bizalomért, a nemzeti nyelvért, a megújult tudományért”.

Balog Zoltán szerint nem szabad elfelejteni, hogy a reformáció lényege nem az, amit az ember tesz, hanem amit az Isten tesz az emberrel. „A reformáció legfontosabb üzenete, hogy a végső valóság, mely meghatároz, az egy emberszerető valóság – folytatta. – Jézus Krisztus élete, halála feltámadása azt üzeni: ne arra építsünk, hogy a legfőbb bíró majd számon kér, hanem arra, hogy megszabadít. Megszabadít a külső kényszerektől és saját magunkól is, ha kell.” Mint mondta, ez az üzenet egyáltalán nem volt új, elmondta már Jézus, az evangélisták és Pál apostol is, de ereje valahogy feledésbe merült. Hálával tartozunk, hogy Luther Márton, Kálvin János és a magyar prédikátorok ezt újra felfedezték. Azt is hozzátette, legalább ilyen fontos Luther Márton tételei alapján időről időre feltenni magunknak a kérdést: hisszük-e?

„A reformáció mindig önvizsgálat is, szembenézés önmagunkkal és örökségünkkel: Milyen az az élet, amelyet az emberek javára és Isten dicsőségére élünk?” – mutatott rá a miniszter, majd azt is hozzátette, hogy a 16. századi reformáció és annak századokon átívelő hatása taníthatja a ma emberét is megújulni és reformálni úgy, hogy abból ne szakadás, hanem összefogás legyen. „Ha azt tartjuk szem előtt, ami egyszerre szolgálja az emberek javát és Isten dicsőségét, akkor a reformáció emlékéve méltó lesz azok örökségéhez, akik hitükért és nemzetükért a legnagyobb áldozatra is készek voltak” – zárta gondolatait Balog Zoltán.

A reformáció dallamai

Az ünnepélyes megnyitón Fassang László orgonaművész, a Budapesti Vonósok és a Nemzeti Filharmonikusok előadásában csendültek fel Johann Sebastian Bach és Felix Mendelssohn-Bartholdy darabjai.

A Debreceni Református Kollégium Kántusa, a Baptista Központi Énekkar, a Lutheránia Énekkar és a Psalterium Hungaricum Kórus zsoltárfeldolgozásokat énekelt, valamint elhangzott egy részlet a kifejezetten az emlékévre készülő Messiás.ma című rockoratorikus passióból. A 42. és a 90. zsoltárt minden résztvevő közösen énekelte el.

A megnyitó közreműködői előadásuk, beszédük után a színpadon felállított szimbolikus asztalnál foglaltak helyet, ahol mindannyian felolvastak egy-egy általuk választott reformátori idézetet.

A reformáció üzenetei

• Balog Zoltán miniszter: „Bárhová veti is az ember tekintetét, nincs a világon olyan parányi hely, melyen dicsőségének legalább valami kis szikráját ne látná ragyogni.” (Kálvin János)

• Fassang László orgonaművész: „A művészet Isten egyetemes kegyelmének ajándéka az ember számára.” (Kálvin János)

• Kamp Salamon karnagy: „A zene elűzi az ördögöt.” (Luther Márton)

• Medveczky Ádám karmester: „Egyéb dolgok között, amivel az embert megörvendeztetik, gyönyörűséggel látják el, legelső vagy legalábbis a leghasznosabb a zene.” (Kálvin János)

• Hafenscher Károly, az emlékbizottság miniszteri biztosa: „Ha mindenki embertársáért élne, tele lenne a világ istentisztelettel.” (Luther Márton)

• Győri Zsófia, a Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség Immánuel Otthonának intézményvezetője: „Mert bár az ember külsejében is ragyog Isten dicsősége, mégis kétségtelen, hogy képe és hasonlatosságának lakóhelye a lélek.” (Kálvin János)

• Berkesi Sándor karnagy: „Isten szavának igazát a szív a dalban éli át.” (Luther Márton)

• Várkonyi Mátyás rendező: „Isten egyik leggyönyörűbb s legdicsőbb ajándéka az ének. Haragszik is rá a sátán, mert sok kísértést és gonosz gondolatot űz el vele az ember.” (Luther Márton)

• Pozsgai Zsolt, az Árva Bethlen Kata című színdarab rendezője: „Józan értelem adta szilárd bizalommal, megbékélt szívünk lakja kegyes nyugalom…” (Kálvin János)

A reformáció reményt nyújt                              

„Fél évezreddel ezelőtt kezdődött egy erkölcsi forradalom, a reformáció, mely megújította Európát és Magyarországot” – kezdte az emlékévet megnyitó beszédét Kövér László, az Országgyűlés elnöke. Mint mondta, Luther Márton megértette és hirdetni kezdte, hogy a Szentírás ismerete nem csupán a beavatottak privilégiuma, hanem mindenkinek joga azt elolvasni. A 16. századi Európa a hitviták tüzében égett, a kor nagy protestáns teológusai, Luther, Kálvin és Zwingli tanításai nyomán különböző felekezetek jöttek létre. A házelnök szerint, ha csak ennyi lett volna a reformáció, már akkor is hatással lett volna a kultúrára, azonban ennél sokkal többről volt szó.

„A magyar reformáció a Kárpát-medencében a Szent István által alapított keresztény magyar állam hanyatlásának korában bontakozott ki” – emlékeztetett Kövér László. Mint mondta, a magyarság körében gyorsan terjedt a reformáció, mert már nem a hanyatló magyar államban talált oltalmat a nép, hanem az újjászülető, egységes magyar nyelvben. A 16. század végére a reformátorok és prédikátorok munkája nyomán az ország lakosságának túlnyomó része valamelyik protestáns felekezet tagja lett. Az új gondolkodás elterjedésében döntő szerepet játszott Károli Gáspár magyar nyelvű Bibliája és Szenczi Molnár Albert zsoltárkönyve.

A házelnök szerint a magyar nép a reformációnak hála jutott el az egyéni hitkérdésektől a nemzeti bűnbánat gondolatáig, melynek különleges kifejezése a református Kölcsey Ferenc bűnvalló nemzeti imádsága, a Himnusz is. Kövér László arról is beszélt, hogy a korszak gondolkodói megértették: a hatalom nem csupán jogokat ad nekik, hanem felelősséget is. Nekik hála jöhettek létre a „magyar szellem végvárai”, a kollégiumok például Debrecenben, Sárospatakon, Pápán, Gyulafehérváron és Nagyenyeden.

„Az előttünk álló esztendő módot és alkalmat ad, időt és teret nyit arra, hogy ámulva és hálatelt szívvel vehessük számba a nemzetünk felé kiáramló kegyelem azon megnyilvánulásait, melyekben a reformáció révén Isten részesített bennünket” – hangsúlyozta Kövér László, aki szerint az egykori erkölcsi forradalom reményt nyújthat ma is. Reményt például arra, hogy olyan közösségi létformát alkothatunk, mely képes védelmet nyújtani minden magyar ember számára Magyarországon, a Kárpát-medencében és a nagyvilágban. De reményt arra is, „hogy az írás örök, rendíthetetlen igazságaiba kapaszkodva az elkövetkező ötszáz évben is meg fogunk maradni, mert – Kálvin szavai szerint – olyan ugyanis az élet, mint egy őrállomás, ahová az Úr helyezett minket”.

„Mindez azonban nemcsak reményt nyújt, hanem példát és mércét, felelősségünk és kötelezettségeink felismerésének lehetőségét is” – nyitotta meg e gondolatokkal Kövér László a reformáció emlékévét.

A magyar kormány 2013-ban hozott létre bizottságot a 2017-es jubileumi év ünnepi rendezvényeinek előkészítésére. A Reformációi Emlékbizottságban a református és evangélikus állandó tagok mellett a Magyar Katolikus Egyház képviselője is helyet kapott, valamint a kisebb protestáns egyházak és a határon túli protestánok is képviseltetik magukat. Az emlékbizottság programjairól és pályázatairól annak honlapján tájékozódhatnak.

Az emlékév református megnyitóját január 31-én tartják Debrecenben.

Forrás:ttre.hu


2


7


12


13


31


61


Fotók: Barcza János


Módosítás: ( 2017. január 17. kedd, 02:07 )
 
A Hortobágyi Ökumenikus Templom szentelése PDF Nyomtatás E-mail
  
2016. december 15. csütörtök, 23:51

 

A Hortobágyi Ökumenikus Templom szentelése

A Hortobágy Templomáért Alapítvány Kuratóriuma, a Hortobágyi Református Missziói Egyházközség és a Hortobágyi Római Katolikus Egyházközség közös szervezésében valósult meg 2016. december 3-án a Hortobágyi Ökumenikus Templom szentelése.

Ezen az ünnepi alkalmon hálád adtak Istennek az elkészült templomért, és köszöntötték az építést támogató püspököket: Bosák Nádort és Dr. Bölcskei Gusztávot.

Zsúfolásig megtelt a Hortobágyi Ökumenikus Templom, melyet a református és a katolikus egyház püspökei szenteltek fel szombaton délelőtt.

Baloghné Hajdú Krisztina református lelkész üdvözölte a megjelenteket, majd dr. Fekete Károly, a Tiszántúli Egyházkerület püspöke hirdette az igét. János evengéliumának első fejezetéből idézve mutatta be Keresztelő Szent János és Jézus szerepét az Istenhez való eljutásban, amikor az előbbi hangja az eszköz, míg az utóbbi maga a cél. Hozzátéve, hogy a puszta falak nagyon esztétikusak, messzire világítók, de mit érnek, ha nem tudjuk, mi az üzenete a templomnak. Az átformálódás helye, olyan tér, ahol mindent és mindenkit az Isten határoz meg.

Palánki Ferenc Debrecen-nyíregyházi megyéspüspök arról beszélt, hogy hegyvidéki emberként több mint egy évvel ezelőtti beiktatása óta megtapasztalta, az Alföldön az ég és a föld összeér, ha elég nagy távolságra tudunk tekinteni. A most felszentelt templomban is összeér, akárcsak a szívünkben. Teljesen mindegy hol épül a templom, mindenütt az Isten jelenlétére tanít és figyelmeztet.

A Hortobágy Templomáért Alapítvány kuratóriumának elnöke, Dr. Déri János arra emlékeztette az egybegyűlteket, hogy utoljára az Árpád kori települések templomait szentelhették fel ott, melyeket a tatár és török nyomtalanul elpusztított. Hortobágy volt az utolsó önálló település az országban, ahol még soha nem volt semmilyen templom. Tizenhat évvel ezelőtt Cseri Géza akkori polgármester kezdeményezésére jött létre az alapítvány, és a katolikus, illetve református hívek összefogásával közadakozásból, egyházi, állami és uniós támogatással 16 év fáradságos munkájának eredményeként készült el az ökumenikus templom összesen 103 millió forintból.

Vincze Andrásné polgármester pedig bejelentette, hogy az önkormányzat 100 ezer forinttal támogatja a belső berendezését.

Az ünnepségen közreműködött a templom építését is támogató Maróti Pedagógus Kórus.

Forrás: haon.hu


DSC 6358


DSC 6362


DSC 6371


fotó: Barcza János


 
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Következő > Utolsó >>

JPAGE_CURRENT_OF_TOTAL

 

Ki olvas minket

Oldalainkat 2 vendég böngészi

Statisztika

Tartalom találatai : 179591
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Copyright © 2017 Hajdúvidéki Református Egyházmegye. Minden jog fenntartva.
A Joomla! a GNU/GPL licenc alatt kiadott szabad szoftver.
Fordította a Magyar Joomla! Felhasználók Nemzetközi Egyesülete