„A Lélek gyümölcse pedig: szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás.”

(Gal 5:22-23)

Ebben az évben is megrendezésre került a református gyermektábor a Tiszacsegei Református Egyházközségben. Istennek hála, hogy ebben a vírus helyzetben is sor kerülhetett erre az alkalomra. A táborban közel 70 gyermek vett részt, akikkel 30 önkéntes fiatal, 11 teológus- lelkész és tanító szakos egyetemista foglalkozott a 3 nap során. A tábor témája a „lélek gyümölcsei” voltak. A csoportvezetők úgy jelenítették meg történeteket a gyerekeknek, hogy még jobban megérthessék azokat. A reggeleket a templomban kezdtük ének és történet tanulással, majd a kis csoportok elvonultak korosztály szerint, hogy mindenki az életkorához megfelelően kaphassa meg az Isten üzenetét, tanítását. Ez után szabadfoglalkozás következett, amit játékokkal töltöttek ki a teológusok. Ebéd után a délutánokat olyan programok voltak, ahol a gyerekek együtt lehettek és az energiáikat is kihasználhatták. Ilyen volt például a sportnap, vízirendőr bemutató, kompozásással, ugrálóvárral vagy a habparti.
Idén sem maradhatott el a záróműsor, amelyben a szülők láthatták, hogy mit is tanultak a gyermekeik a táborban.

Hajdúböszörményhez közeledve már messziről mutatja az utat a templom tornya a Kálvin téri Református Egyházközséghez. Nemcsak a tér, hanem a város egyik ékessége is a hatalmas, ezernyolcszáz férőhelyes templom. A gyülekezet nem mindennapi történelméről, jelenéről és jövőjéről beszélgettünk a közösség elöljáróival.   

A legrégebbi írásos adatok szerint ezerötszázhatvankilencben már volt református egyházközség Hajdúböszörményben. - Ez negyven évvel előzi meg a hajdúk letelepítését. Kicsit a homályba vész ez az időszak, ami viszont tény, hogy már akkor megalakult a református gyülekezet a városban. Volt közben egy lakosságcsere, de a jogfolytonosság tagadhatatlan – mondja Somogyi László lelkipásztor, aki kettőezer-tizenhét óta szolgál a gyülekezetben. A Kálvin téren ezernyolcszázkilencvennyolcban épült fel a református templom, miután a Bocskai téren álló kicsinek bizonyult az akkori gyülekezetnek. Így élt két gyülekezeti részben, de egy egyházközségként a közösség. – Ezt a helyzetet változtatta meg az ezerkilencszáznyolcvanhármas presbiteri határozat, amely két egyházközségre bontotta a gyülekezetet. Ettől kezdve létezik önálló gyülekezetként a Kálvin téri – ismerteti az egykori eseményeket a lelkipásztor. Mint mondja, azóta sok minden történt az egyházközség életében. A rendszerváltás után beindult az iskolai hitoktatás, óvodát és szociális intézményt alapítottak, valamint temetőt tartanak fent a Bocskai téri gyülekezettel közösen. A közösség történetében nagy szerepet játszott a második világháború előtti, és nagy részben utáni lelki ébredésnek az időszaka, amikor nagyon sokan élő hitre jutottak. Sokan csatlakoztak azokban az években szívből, lélekből a gyülekezethez. Ebben az időszakban gyakran megtelt mindkét templom, sokszor álltak is bennük. - Ennek az áldásai mind a mai napig érezhetőek, elsősorban az idősebb generációban. Ma is vannak olyan nyolcvan-kilencven éves gyülekezeti tagjaink, akik akkor jutottak hitre, és azóta is mély, őszinte Krisztus-hitben élik az életüket – mondja Somogyi László. A lelkipásztor azonban arról is beszél, hogy mára sok minden megváltozott. - Az elmúlt évtizedekben egy negatív folyamat rajzolódik ki. Nagyon sok család és egyén fordult el a gyülekezettől. Ennek okát nem szabad csak a külső körülményekben keresni, hanem látni kell, hogy egyházon belüli okai is vannak. Számunkra most ez a kihívás. Megszólítani, és idevonzani az embereket, ezen dolgozunk – részletezi a jelenlegi helyzetet a lelkipásztor.

Mint lelki központ, olyan a hajdúböszörményi Bocskai téri Református Egyházközség a város főterén. A műemlék-templomot, parókiát, gyülekezeti házat, és a református általános iskolát magába foglaló egység, egy igazi református sziget a település szívében. A gyülekezetben sokrétű lelki munka működik, elhívott lelkipásztorok és önkéntesek szolgálatával.        

A város főterén magasodó lelket és szemet gyönyörködtető templom Hajdúböszörmény egyik ékessége. A templomot az Árpád-házi királyok idején építették, amikor még mohamedán település volt Böszörmény, mely a reformáció idején vette fel a kálvinista hitet. Hajdúböszörménybe négyszáz évvel ezelőtt telepített Bocskai István hajdúkat. – A hajdú mentalitás meghatározó a városban, harcos karakterű emberek lakják. Manapság ez azt jelenti, hogy amit jónak tartanak, azért az ügyért készek tűzbe menni, harcolni. Mi azon dolgozunk, hogy ezek az energiák a gyülekezet épülését szolgálják. Jó úton járunk, ez megmutatkozik az adakozásban és az önkéntes munkákban is. Elszántan, hűséggel végzik ezeket a szolgálatokat gyülekezeti tagjaink – mondja Loment Péter, a gyülekezet vezető lelkipásztora. A templomot utoljára kettőezer-kilencben újították fel. Az átfogó renoválási munka akkor nívódíjat is kapott. Hajdúböszörményben ma két református gyülekezet működik, amely régen egy egységet alkotott. Ezerkilencszáznyolcvanháromban vált szét jogilag, szervezetileg és gazdaságilag is a két közösség.  – A Kálvin téri egyházközség egy sikeres gyülekezetplántálás eredménye. Szűk száz év leforgása alatt annyira megerősödött, hogy az önállóság útjára léphetett – ismerteti a régmúlt meghatározó eseményét Loment Péter, aki feleségével, Lomentné Szopkó Tündével kettőezer-hét óta szolgál a gyülekezetben.

Hetey Sándor Református Szeretetotthon

Nyíradony

Vörösmarty u. 26.

Ápoló, vagy szociális gondozó, ápoló munkakörbe keressük leendő munkatársainkat.

Kezdés: azonnal

Előny: fenti végzettség megléte, szakmai tapasztalat

Amit kínálunk:

• bejelentett jogviszony,
• rendezett körülmények,
• munkafeltételek biztosítása,
• plusz juttatások,
• beosztás szerinti kiszámítható munkarend.

 Jelentkezni fényképes önéletrajzzal előre egyeztetett időpontban a következő telefonszámokon

• 06-52/203-002 vagy,
• 06-30/688-9629.

Sok tekintetben kiemelt helyszín Balmazújváros a Hajdúvidéki Egyházmegye életében, hiszen esperesi székhely. A „Hortobágy mellyéki” látogatásommal arra voltam kíváncsi, hogyan éli mindennapjait az itteni gyülekezet. A gyülekezet, ami ma már idősotthont, általános iskolát és óvodát is működtet. A gyülekezet, ahol a lelkipásztor az esperes is. A gyülekezet, ami „papíron” egy, de valójában mégis kettő.  

Nehéz kezdet

Balmazújváros főterén egy igazi református komplexum áll, a templommal, a parókiával, az általános iskolával és óvodával. Szabadi Árpád esperessel, a gyülekezet vezető lelkipásztorával az irodájában beszélgetünk. Ezerkilencszázkilencven, szeptember 5-e óta szolgál a gyülekezetben. Az elmúlt harminc évről kérdezem. - Amikor ide érkeztem - Vad Zsigmond, a Debreceni Egyházmegye jelenlegi esperese volt az elődöm - papíron sokkal nagyobb volt a gyülekezet, de nagyon szegény közösség volt – mondja Szabadi Árpád. A lelkipásztor arról mesél, hogy ez régen a Semseyek birtoka volt, rengeteg cseléd, szegény ember élt Balmazújvároson. Nagyon sokáig a mindennapi gondokkal küzdöttek. A kisvárosok az elmúlt évtizedekben pártpolitikai érdekek szempontjából nagyon szem előtt voltak. Az egyházat, amennyire lehetett, elnyomták. Ma tizenöt-ezren élnek a településen. Ebből van egy olyan réteg, aminek semmilyen kapcsolata nincs az egyházzal. A választói névjegyzékben ezerhatszáznyolcvanan szerepelnek. - Az elődöm mesélte, hogy a parókia és a gyülekezeti ház építése nagyon nagyot lendített a gyülekezeten, sokféle tekintetben – mondja Szabadi Árpád.

Domahidi Péter Erdélyben, Székelyudvarhelyen született, lelkészcsaládban nevelkedett. Édesapja hosszú ideig szolgált Székelyföldön, mielőtt az anyaországba költözött a család.